Sziasztok !

Fontosabb dolgokat most leírom nektek ! :A tengerimalac társas lény, őshazájában a vadonban csoportokban él. Mesterséges környezetében is felszabadultabb, ha fajtársá(i)val élhet egy közösségben. A fajtárs(ak) közelsége, szaga, hangja serkentőleg hat egészségére. A tengerimalacok pihenés idején is igénylik a fajtársakkal való testi/vizuális kontaktust, számukra megnyugtató, ha egymás mellett fekhetnek, egymást láthatják, hallhatják, szaglászhatják. Az, hogy mennyire sikeres egy társítás, jobban az egyed karakterétől (személyiségétől), és kevésbé a nemétől függ. Két vagy több felnőtt hím is élhet együtt békés egyetértésben, és nőstények között is akad néha olyan, aki szinte egy nősténnyel sem fér meg. Az idegalkat - nyugodt, ingerlékeny, agresszív, élénk vagy félénk -, a kor - kölyökkor, serdülőkor stb. - fontos tényezők, de sok múlik azon is, hogy hol találkoznak először, hol ismerkednek meg. A legtöbb tengerimalac nagyon örül annak, ha társa lehet.</P><p> </p><p>Életterének megválasztása<br /> Az emberközelben tartott tengerimalac hamar megszokja a zajokat, társaságunkat, és barátságossá válik, így alkalmas arra, hogy lakásunkban tartsuk.<br /> A számára megfelelő környezeti hőmérséklet a 16-20 C0, szobahőmérséklet. Ügyeljünk arra, hogy hirtelen hőingadozásnak ne legyen kitéve. Ha nem lakásban tartjuk, a tengerimalacnak szánt helyiség hőmérséklete ne szálljon 10-12 C0 alá, s ami a legfontosabb, jól szellőztethető, de huzatmentes legyen. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a tengerimalac jobban tűri a hideget, mint a meleget, ugyanis nincsenek verítékmirigyei. Stenotherm szervezete van, így a hőmérsékleti ingadozásokra érzékeny. Ezért ügyeljünk arra, hogy a helyiségben tűző napsugár ne érje, és forró nyári napokon ne tartsuk kinn a szabadban. Ha ilyen napokon mindenképpen szállítanunk kell, rövid időre tegyük. Védjük a huzattól, hirtelen hőingadozásoktól, forró napsütéstől, nyirkos környezettől. Biztosítsunk számára minél nagyobb életteret, mert nagyon szeret futkosni, felfedező utakra járni, elbújni. Ha újonnan érkezett hozzánk, az első napon hagyjuk kicsit magára, hogy megszokja új helyét, ismerkedjen környezetével.</p><p>Forró nyári napokon a tengerimalac valósággal szenved, ha a helyiség (környezet) hőmérséklete magas. Mivel izzadni képtelen, a hő ellen nem tud védekezni, teste felhevül, s ha valamilyen módon nem segítünk rajta, akár hőgutát is kaphat. Védekezésképpen néhány jégakkut (hűtőtáskába valót), vagy műanyagpalackokat, melyeket félig megtöltöttünk vízzel, tegyünk a (mély)hűtőbe, s ha már eléggé lehűlt/megfagyott, ketrecenként két ilyen jégakkut/palackot helyezzünk a ketrecek fölé egy vékony pamuttörlőre, hogy ez a lecsapodó párát felfogja. Érdemes több palackot/jégakkut lehűteni, így lehetőségünk van cserélni ezeket.<br /> Egy kerámia padlócsempe lap a ketrecbe helyezve segít abban, hogy a meleg elviselhetőbb legyen. A tágas ketrec egyik sarkába tegyünk kevesebb almot, hogy a tengerimalac, ha melege van, a hasával az oda helyezett padlócsempe lapon pihenhessen. Az almot így félretolhatja, és a csempén feküdve hőt adhat le. Kánikulában az ivóvizét gyakrabban cseréljük, és lédús élelmet is biztosítsunk a számára, hogy megvédhessük a kiszáradástól.</p><p> </p><p> Ha választhatunk, tartsuk minél tágasabb ketrecben (lásd a táblázatot). A megfelelő választás egy mélytálcás, rácsos falú ketrec, melynek mérete legalább 80x60x30 cm (h/sz/m), vagy ennél nagyobb. A műanyagból készült mély tálca meggátolja az alom kiszóródását, és könnyű tisztítani. A vizelettől keletkezett fehér lerakodást ecettel távolítsuk el, ez nemcsak jó kőoldó, de fertőtlenítő hatású is. Praktikusabb a két ajtóval ellátott ketrec, egyik ajtó az oldalán - ahonnan alkalomadtán egy lépcső segítségével a tengerimalac ki-be járhat -, másik a tetején. A téglalap alakú ketrec mindig előnyösebb, mint a négyzet alakú, mert a tengerimalac igényeinek jobban megfelel. Az üvegterrárium vagy csak felül rácsos műanyag ketrec nem ajánlott, hiszen nem szellőzik, a szagok bennrekednek - főleg nyáron egészségtelen -, s a tengerimalachoz sem jutnak el a zajok, így ijedősebb lesz.<br /> A fából készült ketrec, láda nem jó megoldás, mert igen körülményes a tisztítása, a fába itatódott vizelettől elszaporodhatnak a kórokozók, melyek megbetegíthetik a tengerimalacot. Ha mégis ilyen mellett döntünk, kenjük be lenolajjal, sose használjunk festéket, s az alja és az alom közé tegyünk olyan vízhatlan anyagot, melyet a tengerimalac nem rághat meg. Vigyázat: ha linóleumot teszünk, ügyeljünk arra, hogy ne rágja meg, mert fogyasztása bélelzáródást okozhat!<br /> Bármilyen ketrecbe tesszük, ennek alja sosem lehet rácsos vagy lyukacsos, mert a tengerimalac lába rendkívül érzékeny. Ha nem sima felületen tartjuk, talpa megdagadhat, karma kitörhet és fertőzést kaphat.</p><p> Alomként használhatunk száraz faforgácsot. Ne legyen gyantás, aromás, mert a tengerimalac szaglása kifinomult, a magas gyantatartalmú forgács szaga megölheti a tengerimalacot. A cédrus- és a zöld (a nedves, nem szárított) erdeifenyő-forgács magas gyantatartalma miatt rendkívül mérgező, ezeket sose használjuk alomnak. A vizelettől keletkezett szagok is veszélyeztetik a tengerimalac egészségét, ha az almot nem cseréljük idejében. Az alomcsere gyakorisága az állatok számától, az alom minőségétől, nedvszívőképességétől, és a ketrec nagyságától függ. Ne használjunk sosem fűrészport, nagyon egészségtelen! A tengerimalac a port belélegzi, és megbetegszik.<br /> A macskaalom nem megfelelő a tengerimalac számára, mert a minél jobb szagmegkötés érdekében, a tengerimalac számára káros kémiai elemeket (!) tartalmaz, és a komfortérzetét is csökkenti, a rajta való jár(kál)ást megnehezíti, kényelmetlenné teszi. Ha mégis használunk macskaalmot, ennek tetejére tegyünk faforgácsot. Díszállat-kereskedésekben már egyre többféle választékban találhatók nagyon jó minőségű speciális almok, melyek a tengerimalac számára megfelelőek. Ezek legtöbbjének igen jó a víz- és szagmegkötése, ugyanakkor nem tartalmaznak káros kémiai elemeket, így ezek rágcsálása, fogyasztása a tengerimalac egészségére nem károsak.</p><p> A tengerimalac szeret elrejtőzni, ezért igen szívesen fogadja, ha ketrecébe házikót teszünk. Mivel ezt is megrághatja, ennek anyaga sem lehet mérgező. A ketrecbe vagy házikóba tehetünk kisebb törülközőt, szívesen fekszik rajta. E szokást a hosszú szőrű tengerimalacokat kiállításra előkészítő tulajdonosok, tenyésztők vezették be. Angoloknál törülköző helyett egy könnyen mosható, gyorsan száradó „VetBed"-nek nevezett anyagot használnak, hogy kedvencük szőrét tisztán tarthassák. Észrevették, hogy ezt a tengerimalacok is kedvelik (főleg télen, mikor melegít is), ezért használata a tengerimalac-tartók körében egyre jobban elterjedt.</p><p> Ha tehetjük, vegyük ki gyakran ketrecéből, és hosszabb-rövidebb időre engedjük szabadon. A helyiségben elektromos készülékhez (dróthoz), mérgező növényekhez (számos dísznövény ilyen) ne jusson, mivel ezeket megrághatja. Kertes házban igen jó ötlet kerti kifutóba helyezni. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy tűző napsugártól, ragadozó állat támadásaitól védve legyen.</p><p> </p><p>Időszakos gondozások</p><p> A felnőtt tengerimalac karmát havonta ellenőrizzük és vágjuk, mert nem kopnak úgy, mint vadon élő társainál. Ezt a műveletet könnyebben elvégezzük, ha a tengerimalacot gyengéden törülközőbe csavarjuk. Így biztonságban érzi magát, nyugodtabb lesz. A világos színezetű lábaknál jól látható a karomban meghúzódó ér, ezt figyelembe véve elkerülhető ennek megsértése. A karom hegyéből annyit vágjunk le, hogy 1, 5 - 2 mm távolságra legyen az értől. A sötét színűeknél - mivel az ér nem látható - gyakrabban vágunk, kevesebbet. Fontos, hogy a karom formájához igazodjunk, ezért kissé ferdén vágjuk, hogy az ív a felső résznél hosszabb, az alsó résznél rövidebb legyen. Ha baleset folytán kissé belevágunk az érbe, a helyet Betadine oldattal fertőtlenítsük le. Ha számunkra a karomvágás bonyolult művelet, forduljunk állatorvoshoz.<br /> Jó tudni! A hosszabb karom befelé fordul, s akár kellemetlenséget, fájdalmat is okozhat a tengerimalacnak. A karomban meghúzódó ér a karommal együtt nő. Hogy elkerüljük a vérzést, az elhanyagolt karmok hegyéből csak egy keveset vághatunk, ezt azonban gyakran meg kell ismételnünk, hogy az ér lassan, fokozatosan visszahúzódjon.</p><p> A fürdetés tengerimalacok esetében nemigen ajánlatos, mivel a sampon (szappan) eltávolítja a bőr felületén lévő természetes faggyút. Csak indokolt esetben fürdetjük, ilyenkor kímélő sampont (pl. gyermeksampont) használunk, s fejét szárazon hagyjuk, hogy szemét, fülét, orrát ne érje víz! A tengerimalacot gondosan megszárítjuk (különben megfázhat!), ha hajszárítót használunk, alacsonyabb fokozatra állítjuk, vagy testétől távolabb tartjuk, mert bőre érzékeny. Két hónaposnál fiatalabb kölyköt, vemhes vagy szoptató nőstényt nem fürdetünk. Ha ez valamilyen ok miatt elkerülhetetlen, ilyen tengerimalacoknál nem használunk sampont, szappant.</p><p> Szőrét akár naponta fésülhetjük, vagy legalább hetente egy-két alkalommal. Hosszú szőrű tengerimalacoknál - a Sheltie, Koronás, Perui és Angóra fajtáknál - e műveletet türelmesen, gyengéden végezzük. A rex-szőrminőségű fajták bundáját ne keféljük, fesüljük, ezek szőrét kézzel lazítsuk, formázzuk, hogy a dús, bodros ill. hullámos szőr ruganyos maradjon, fürtökbe álljon.</p><p> Mérjük meg testsúlyát! Az egészséges tengerimalacokét hetente egyszer (vagy legalább kéthetente egyszer), a beteg kisállatokét pedig naponta.<br />Ha egy felnőtt tengerimalac egy hét alatt 50 grammot veszít testsúlyából, tartsuk őt megfigyelés alatt - az étvágyát, állapotát, viselkedését, vizeletét, székletét stb. Aggodalomra (!) ad okot a 80 gramm körüli testsúlycsökkenés, ez már lehet betegség jele, fogprobléma, valamilyen stresszfaktor, hirtelen változás az étrendjében, környezetében, vagy egyéb okok. 100 gramm, vagy ennél nagyobb súlyveszteség már nagymértékű, orvosi kivizsgálást igényel, ne habozzunk, a tengerimalacot azonnal vigyük orvoshoz! <br /> </p><p>Hogyan játszik?</p><p> Egy megszelídült tengerimalac nagyon barátságossá válik, és szívesen sétál ketrecén kívül is. Erre megfelelő a konyha, fürdőszoba vagy olyan helyek, melyeknek padlózatát könnyű tisztítani. Ha társa van, a felfedező utak még érdekesebbé válnak számára. Szaladgálnak, kergetőznek, örömmel fogadják, ha újságokból, kartondobozokból készített labirintusokba bújhatnak. Vastag műanyagcsöveket, farönkből készült, vagy vastagabb faágakból összeállított minialagutat, fűből font búvókat, egyéb búvóalkalmatosságokat is letehetünk, ha ezekben kényelmesen elférnek. Igen alkalmas a padlószőnyeg feltekerésére használatos papírhenger is. A vécépapír üres papírhengerét kibélelhetjük szénával, számos tengerimalac szívesen eljátszik ezzel.<br /> Ha ketrecük tágasabb, ilyen vagy hasonló tárgyakat ebben is elhelyezhetünk, így többet mozognak. Egy kis kézügyességgel néhány kelléket akár mi is elkészíthetünk, ezáltal vonzóbbá, kellemesebbé tesszük környezetüket.<br /> Plüssanyagból vagy keményebb vászonból függőágyat készíthetünk. A téglalapformára szabott anyag négy sarkára kötözőt varrunk, s megfelelő magasságban a rácshoz kötjük. <br /> Az olyan műszőrmével bélelt és zsákformára szabott anyag, melynek egyik vagy mindkét oldalát összevarrjuk (összekapcsoljuk), malacok körében szintén kedvelt. Ilyen búvóhely/pihenőhely kisebb-nagyobb módosítással az állatkereskedésekben kapható, kutyák/macskák számára készült párnából is előállítható.</p><p> Az etetőlabdába helyezett zöldféle, zöldség, széna kihúzogatása időt vesz igénybe, felkelti érdeklődésüket, ezzel is gazdagíthatjuk élőhelyüket. Esetleg felmerülő agresszív megnyilvánulásokat is csökkenthetünk azáltal, hogy a ketrecben, a környezetükben különféle tárgyakat, kellékeket váltunk, cserélünk, a kisállatokat új ingereknek kitesszük, természetes kíváncsiságukat éltetjük.<br /> Unaloműző játékként ketrecükbe egy-két vastagabb faágat is betehetünk, ezeket szívesen megrágják, rágcsálják, folyamatosan növő fogaikat ily módon is koptathatják. A faága(ka)t helyezzük el úgy, hogy ezek a tengerimalac közlekedését ne akadályozzák. Nagyon fontos! Az ágak nem lehetnek vegyszerrel kezeltek, mérgezők! Rágcsálásra kiválóan alkalmas a frissen vágott almafaág, a legtöbb tengerimalac kedveli. Ilyen célra a szőlő metszéséből számazó ágak is megfelelőek. Cseresznye-, barack-, őszibarack- vagy szilvafaágat, ill. vörösszínű fáktól (pl. vörösfenyő) származó ágakat a tengerimalacnak ne adjunk, mert ezek mind mérgezők (!).<br /> Egyesek kisállataiknak fűzfalombot is adnak, erről azonban tudnunk kell, hogy erősen dugító hatású. Ha szívesen fogyasztja, alkalmanként egy kis adag (!) friss eperfalomb ill. fehér-  akácfalomb, fehér akácvirág adható a tengerimalacnak.Tengerimalac ketrecébe sose tegyünk rágcsáló forgót vagy bármilyen labdát, mert ezekkel játszani nem tud! Ilyen forgóban csak megijedne, nagyon félne, és mivel hátgerince törékeny, eltörhetne. A labda szintén veszélyes, mert ha erre véletlenül rálépne, súlyosan megsérülhetne. Vigyázzunk, hogy elektromos huzalok, szobanövények közelébe ne jusson.<br /> A kölyök tengerimalacok nagyon játékosak. Hangulatuk tetőfokán pattogatott kukoricaként ugrálnak a magasba, a levegőben akár 180o-os hirtelen fordulatot tesznek, majd merőben más helyzetben érnek földet, anyjukat is ugrálásra, jókedvre késztetve. Ezt a mulatságos szökdécselést angol nyelven „pop-corn" ugrálásnak nevezik.A tengerimalac legkedvesebb játéka? Egy másik tengerimalac, amellyel játszhat!

A tengeri malacképet az utolsó mondathoz szántam !

Oldal: Fontosabb dolgok !
Tengeri malacok világa köszönt benneteket ! - © 2008 - 2024 - allatok-tengerimalacok.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat